A BASIC (Beginner's All-purpose Symbolic Instruction Code) általános célú programozási nyelvet 1964-ben készítette Kemény János és Thomas Kurtz a Dartmouth College-ben, oktatási céllal.
Elterjedésében nagyban közrejátszottak az 1980-as években elterjedt számítógépek, melyeknél gyakran a számítógéppel egybeépítve adták a BASIC értelmezőt. Ezekben a különböző számítógépeken futó BASIC programok szinte mindig inkompatibilisek voltak egymással: az egyik géptípusra írt programot más számítógéptípusokon nem lehetett futtatni.
Nagy lökést jelentett a nyelv elterjedésében a DOS operációs rendszer elterjedése, melynek újabb verzióiba beépítették a Qbasic nevű BASIC változatot. A Qbasic szoros rokonságban állt a Microsoft QuickBasic fejlesztőeszközével, de nem tudott futtatható fájlt készíteni.
A Visual Basic 2002-ben jelentős átalakításon esett át: megjelent a Visual Basic .NET, ami teljesen objektumorientálttá tette a nyelvet, a .NET keretrendszerhez igazodva. A Visual Basic .NET-ben gyakorlatilag csak a kulcsszavak emlékeztetnek a klasszikus Basicre, a változások olyan mélyrehatóak voltak, hogy még a klasszikus Visual Basickel sem kompatibilis visszafele. Emiatt több kritika érte és éri, sokak szerint csak nevében Basic, a legközelebbi rokonságban a C# nyelvvel van.
Noha a Microsoft-féle irányvonal a legelterjedtebb a nyelv fejlesztésében, a Basicnek rengeteg nyelvjárása és értelmezőprogramja van. Könnyű tanulhatósága miatt sokan kezdik a programozást vele. Több speciális célú Basic-változat létezik, például mikrovezérlők programozására vagy játékfejlesztésre.
Jellemzők
Adattárolás, változók
A BASIC nyelvjárások nagy részében nem kell a változókat deklarálni. Az új változókat ebben az esetben a parancsértelmező futásidőben hozza létre a nevük első előfordulásakor. Ez hibalehetőséget jelent annyiban, hogy az elgépelt nevű változók is létrejönnek így. Az idők folyamán azonban több megoldás is létrejött:
Az első változatban, a Dartmouth Basic-ben egy, illetve kétjegyű változóneveket használhattunk, az első jegy betű (A-Z), az (opcionális) második számjegy (0-9), így a BASIC összesen 11x26=286 változót tudott kezelni (A-Z, A0-A9,…, Z0-Z9).
Az értékadás a LET kulcsszóval történt (például LET x=26), ami több későbbi változatban is benne maradt, bár idővel fölöslegessé válva kikopott.
A változók A Dartmouth Basicben mind lebegőpontos számok voltak, később megjelentek más típusok is. Ezeket általában a változónév végén álló karakterek jelzik:
% - egész szám (például a%=5)
! vagy nincs – (egyszeres pontosságú) lebegőpontos szám (például a=5.1)
# – kétszeres pontosságú lebegőpontos szám (például a#=5.5)
$ – szöveges változó (string) (például a$="Cica")
Megjegyzendő, hogy a stringeket kezelő függvények neve is $-re végződik általában.
Egyes verziók lehetővé tették a változók típusának előzetes deklarációját, a DEFINT, DEFSTR, … utasításokkal:
Idővel ez a jelölésmód korszerűtlenné vált, rontotta a nyelv használhatóságát. Újabb értelmezőkben - mint a Quick Basic vagy a Visual Basic - elterjedt az a megoldás, hogy a tömbök deklarására használt DIM parancsot lehet használni. Példa (Visual Basic):
DimxAsLongDimyAsStringx=123456y="Cica"
A "klasszikus" Visual Basic bár nem tette kötelezővé a változók deklarálását, az Option Explicit fordítási direktíva bekapcsolásával kötelezhette magát erre a felhasználó. A Visual Basic .NET a CLI-kompaibilitás miatt nem támogatja a deklarálatlan változókat.
Ez eredeti változatban az egyetlen használható típus-konstrukció a tömb, a tömböket a DIM utasítással lehet deklarálni ('dimenzionálni'), egyes változatok a dimenzionálatlan tömböket automatikusan tízelemű tömbként dimenzionálták, pl:
A tömbindexek általában eggyel kezdődtek, egyes megvalósításokban viszont nullától (ekkor a tömb a megadottnál eggyel több elemet tartalmazott), vagy az 'OPTION BASE {0|1}' utasítással volt beállítható a kezdőindex.
Sorszámozás
A korai BASIC változatokban kötelező volt a sorok számozása. Minden programsor elején egy sorszám állt. Ennek több oka volt:
Az ugrásoknál (GOTO, GOSUB) sorszámra hivatkozva lehetett csak megadni, hova ugorjon a vezérlés, a nyelv kezdeti változatai nem ismerték a címkéket.
A kezdetleges fejlesztőkörnyezeteknél a sorszámról döntötte el az értelmező, melyik programsort írta be a felhasználó. Ha például a 30-as sor után írta be a 20-ast, akkor az sorrendben a 30-as elé került futtatáskor.
A hibaüzeneteket is a sorszámot kiírva adták meg az interpreterek.
A sorszámozás hátránya a nehézkes bővíthetőség volt: ha a sorokat 10-esével számoztuk, akkor a 20-as és 30-as sor közé csak 9 sort szúrhattunk be. Emiatt a nyelvből lassan eltűntek a sorszámok, bár sokáig lehetett használni őket a visszafelé kompatibilitás megőrzése miatt. Microsoft vonalon az 1998-ban megjelent Visual Basic 6 volt az utolsó nyelv, ami még támogatta a használatukat. A feltétel nélküli ugrásokhoz a nyelv címkéket használ, amik sor elején álló, kettőspontra végződő azonosítónevek. A címkéket nem kell deklarálni.
Példa sorszámos ugrásra:
10PRINT"Ez a szöveg ismétlődni fog!"20GOTO10
Példa a címke használatára
eleje:PRINT"Ez a szöveg ismétlődni fog!"GOTOeleje
Hello World
Az interpretált BASIC parancsként tudja futtatni a "PRINT" (írd ki) utasítást:
PRINT"Hello World!"
Megj.: A PRINT sok nyelvjárásban rövidíthető kérdőjellel:
Megjegyzés: Az "END" (vége) utasítás opcionális, a programfutás az utolsó sornál mindenképp véget ér.
Futtatása:
RUN
Példaprogramok
Példa 1: Strukturálatlan, eredeti BASIC (Applesoft BASIC nyelv)
Példa 2: Modern Strukturált nyelv (például QBASIC programnyelv)
10INPUT"Kérem adja meg a nevét: ";U$20PRINT"Üdvözlöm ";U$25REM30INPUT"Hány csillagot szeretne? ";N35S$=""40FORI=1TON50S$=S$+"*"55NEXTI60PRINTS$65REM70INPUT"Kér még csillagot? ";A$80IFLEN(A$)=0GOTO7090A$=LEFT$(A$,1)100IF(A$="i")OR(A$="I")THENGOTO30110PRINT"Viszontlátásra! ";120FORI=1TO200130PRINTU$;" ";140NEXTI150PRINT
INPUT"Kérem adja meg a nevét: ";UserName$PRINT"Üdvözlöm ";UserName$DOINPUT"Hány csillagot szeretne?";NumStarsStars$=""Stars$=REPEAT$("*",NumStars)' <- ANSI BASIC''--or--''Stars$=STRING$(NumStars,"*")' <- MS BASICPRINTStars$DOINPUT"Kér még csillagot? ";Answer$LOOPUNTILAnswer$<>""Answer$=LEFT$(Answer$,1);LOOPWHILEUCASE$(Answer$)="Y"PRINT"Viszontlátásra! ";FORI=1TO200PRINTUserName$;" ";NEXTIPRINT
Nyelvi változatok
Zárójelben a program futtatókörnyezete található.
Altair BASIC (MITS Altair, S-100; Microsoft első terméke)
Amiga BASIC (Commodore Amiga)
AMOS BASIC (Commodore Amiga)
Apple Business BASIC (Apple ///)
Applesoft BASIC (Apple II)
ASIC programozási nyelv (MS-DOS)
Atari 2600 Basic Programming (Atari 2600 video játék konzol)
Visual Basic for Applications (VBA) (MS Office beépített nyelv MS Windows és Apple Macintosh alapú gépeken)
Watcom Basic
WordBasic (MS Office verziók elődje)
wxBasic (BASIC interpreter wxWidget részére)
XBasic (Win32, GNU/Linux) (GPL)
Yabasic interpreter (Win32, GNU/Linux, Playstation 2) (GPL)
Rokon programozási nyelvek
COMAL programozási nyelv (többféle mikroszámítógépre)
OPL programozási nyelv (Open Programming Language: Nyitott programozási nyelv, korábban: Organiser Programming Language - hordozható eszközökhöz, mint pl. Psion Organisers, Psion PDA-k)
